Útikalauz Athén és Attika

Reiseführer Griechenland Athen
Athén Attika élénk központja

Attika és a görög főváros Athén

Helyszín

Attika egy délkelet-görögországi félsziget, amely az Égei-tengerbe nyúlik.

A történelmi földet több hegyvonulat alkotja: a Hümettós, a Pentelikon, a Párnesz és az Aigáleosz. Ezek veszik körül az athéni síkságot, és kettéválasztják a Kephíszosz és IIlissós patakok völgyeit.

Az Athén környéki dombok, a Lybakettós, a Pnyx és az Akrópolis sziklái, amelyekhez a híres templomegyüttes tartozik, a síkság fölé emelkednek.

Athén nemcsak Görögország fővárosa, hanem az ország kulturális, történelmi és gazdasági metropolisza is. Amióta Athéné istennő és Poszeidón tengeristen harcolt az akkor még névtelen város lakóinak kegyeiért, Athén világszerte ismert, mint történelemmel átitatott, kulturálisan sokszínű és káprázatos hely. A Földközi-tenger partján, Attika régióban fekvő város pedig mindenütt ezt a benyomást közvetíti - a történelmi helyszíneken, a kulturális intézményekben, például a színházakban, mozikban és múzeumokban, de a várost körülvevő hegyvidéki tájban is. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a kultúráról és történelemről, a látnivalókról és kirándulásokról Athénban és környékén, hogy jól felkészülten vághasson neki a görögországi nyaralásnak. És ne feledje: Athén akkor is megér egy látogatást, ha valójában a napra és a homokra vágyik. Mert Athén hatalmas tengerpartjának strandjain mindenképpen lehet tengerparti nyaralást tartani - és a görög metropoliszban is bőven akad életérzés. Athén a hegyvonulatok és az Égei-tengerbe torkolló Szaroniki-öböl között fekszik.

A lándzsa, amelyből egy olajfa nőtt

Athén és az attikai régió történelme egészen az őskorig nyúlik vissza. Az Akropoliszon található település első jelei a neolitikumból származnak, i. e. 5000-3000 körülről, így Athén az egyik legrégebbi település Európában. Nem világos, hogy a város neve (görög Αθήνα, Athína) kire vezethető vissza. A legenda szerint Athéné, a védőistennő és Poszeidón, a tenger istene versengett az egykor névtelen város lakóinak kegyeiért. Aki a legszebb ajándékot adta nekik, azt választották védőszentnek. Poszeidón a tengerek isteneként szökőkutat ajándékozott a száraz vidéknek, de abból csak sós víz folyt. Athéné viszont a földbe döfte a lándzsáját, amelyből olajfa nőtt, amely táplálékot, olajat és fát adott. Athén történelmét aligha lehet egy könyvnél rövidebben összefoglalni - mi mégis szeretnénk megismertetni önökkel a legfontosabb történelmi mérföldköveket!

Az ókori Görögország

Athén már az ókori Görögországban is az egyik legerősebb városállam (görögül póleisz) volt Görögországban. Különösen a geometrikus (Kr. e. 900-700) és az archaikus (Kr. e. 700-500) időszakban Athén erős, politikailag és gazdaságilag is jelentős póleiszként tudta megszilárdítani pozícióját. Különösen az Akropoliszon lévő erődítmények és a Szaróniai-öbölben lévő központi tengerhez való hozzáférés biztosította a város számára a peloponnészoszi háborúban a Thébával és Spártával szembeni előnyt. Ez bizonyos fokú jólétet is jelentett a város számára, még akkor is, ha a város nem minden lakosa, akiknek többsége rabszolga és idegen (görögül métoikosz) volt.

Egészen az i. e. 510-es évig. Kr. e., Athénban zsarnokság uralkodott Peiszisztratosz, majd fiai, Hippiasz és Hipparkhosz alatt. Miután a zsarnokság i. e. 510-ben a testvérek meggyilkolásával vagy elűzésével véget ért, megkezdődött Athén demokratizálódása. Ezt lényegében a politikus Kleiszthenész reformjai vezették be, ami mérföldkő volt a politikatörténetben - és az alapköve a demokráciának, amely ma 76 országban a kormányzás formája.

Reiseführer Griechenland Antike
A Herodes Atticus Odeon egy ókori színház az athéni Akropolisz lábánál.

Athén fénykora

Athén igazi fénykorát a Kr. e. 5. században, a perzsa háborúk után élte. Miközben a pireuszi kikötő a Földközi-tenger legfontosabb csomópontjává fejlődött, a legjelentősebb írók, matematikusok és művészek a városban maradtak. Athén azonban különösen híres a filozófia történetéről: Az elő-szókratikusok például megalapozták a nyugati (nyugati filozófiát), és eszméikkel meghatározták a világképet az i. e. 5. században. Athén - a civilizáció bölcsője - a következő évszázadokban is számos költőt és gondolkodót vonzott. A 4. században Athénban éltek a világhírű filozófusok, Platón és Arisztotelész, akik először állították az embert gondolataik középpontjába, és próbáltak választ adni etikai és politikai kérdésekre.

A Kr. e. 4. és 3. században Athén Róma oldalán állt Macedónia és a Római Birodalom konfliktusaiban. A város 146 sz. óta római uralom alatt állt. Kr. e. legkésőbb. Athén azonban ez idő alatt is szabad város maradt - és különösen a kulturális élet egyik központja. A város római befolyás alatt tovább fejlődött: az ókori épületek mellé, amelyek közül néhány az 5. századból származik, olyan fontos építmények kerültek, amelyek ma is meghatározzák a városképet. Ezek közé tartozik például a római Angora, amely Augustus császár uralkodása alatt épült. Az Athén iránt elkötelezett római arisztokraták (az úgynevezett filhellének) adományozták a városnak a Hadrianus városát is, amelyből máig fennmaradt Hadrianus könyvtára, illetve befejeztették az Olympieion építését.

A modern Athén

A rómaiaknál nem kevésbé a bizánciak és az oszmánok is nyomot hagytak Athénon, amikor az az uralmuk alatt állt. Csak az 1822-es görög függetlenségi harc során sikerült a helyieknek véget vetniük a város ostromának. A város újjáépítése az első görög király, I. Ottó alatt kezdődött, és utódja, I. György folytatta, megépültek az első színházak és a Nemzeti Színház. Megépültek az első színházak és a Nemzeti Színház, az athéni vásárcsarnok, nagy szállodák és számos étterem, kávézó és taverna, amelyek olaszokat, franciákat, angolokat és németeket is a görög metropoliszba vonzottak. Az első modern nyári olimpiai játékokat 1896-ban Athénban rendezték meg. A világháborúk és a balkáni háborúk ellenére, amelyek Görögországra is hatással voltak, Athénnak a mai napig sikerült megőriznie kulturális gazdagságát - és az egyik legfontosabb és legértékesebb európai metropolisz!

Athén szubtrópusi mediterrán éghajlata

Reiseführer Griechenland Athen Wetter
Pireusz kikötőjének látványa az esti fényben

Athén időjárása külön fejezetet érdemel, hiszen a fővárosra olyan éghajlat jellemző, amely egyedülálló Görögországban. Alapvetően mediterrán, szubtrópusi mediterrán éghajlatról van szó, ami azt jelenti, hogy a görög fővárosban az évet forró és száraz nyári hónapok és enyhe, időnként csapadékos téli hónapok jellemzik, amelyek során havazás is előfordulhat.

Athén magas fekvése miatt azonban, amelyet nyugaton, északon és keleten hegyek vesznek körül, Athénban mindig valamivel melegebb és szárazabb az idő, mint az ország más szélességi körzeteiben. A legmelegebb júliusban van, az átlagos maximális hőmérséklet 33 °C. A havonta körülbelül két napnyi esővel a csapadék nagyon ritka, így Athénra és Attikára nyáron is jellemzőek a hosszú nyári hőségperiódusok. A júniustól szeptemberig tartó hónapokra különösen jellemző a 40 °C feletti, árnyékban is meleg hőmérséklet. Egyes napokon a Szaharából homok és por fúj Athénba, amely beborítja az utcákat, és tovább befolyásolja a főváros éghajlatát.

Ez az időjárás azonban éppen egy újabb ok arra, hogy sok nyári nyaraló a fővárosba utazzon, hiszen az évi több mint 2800 napsütéses óra - és így 348 napsütéses nap - a legjobb feltételeket biztosítja a szárazföldi és a szigeteken található strandok felfedezéséhez. A tél is enyhe, mérsékelt éghajlattal jelentkezik: a leghidegebb hónap a január, 10°C-kal. A téli hónapokban (decembertől márciusig) azonban a hőmérséklet 1°C-ra is csökkenhet, ami havazáshoz vezethet. Áprilisra a hőmérséklet ismét 20°C-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy az éves átlaghőmérséklet összességében 21°C-os.

Bestsellerek Athén

Talán érdeklik a következő tevékenységek és túrák: